Újabb e-learning képzés teljesítve. A téma ezúttal: AI és adatvédelem – generatív modellek jogi szemmel
Előadó: Dr. Kis Kelemen Bence PhD. Pécsi Tudományegyetem Nemzetközi- és Európajogi Tanszék
Ez már a harmadik Arsboni képzésem ebben a hónapban és jó lenne még egyet besűríteni erre a hétre, de ennek valószínűségét már egyre kevésbé látom megvalósíthatónak. A mai bőséges anyagot is idő lesz feldolgozni. Bár az előadó perfect színvonalon és nagyon is érthetően írta le a szabályozás menetét és kritériumait, azért nekifutok majd még egyszer a 180 percnyi új ismeretnek. Valóban tanulságos és nagyon gyakorlati tudást kaptam. Ezt innen is köszönöm!
Az anyagok végén található tudásteszt eddig simán, elsőre sikerült. Ennél a kérdéskörnél azonban egy kicsit becsapósnak mutatkozott. A kérdés így szólt:
Melyik állítás írja le helyesen az AI Act és a GDPR kapcsolatát?
· Ha az AI-rendszerhez személyes adat kapcsolódik, az AI Act követelményei mellett a GDPR szabályait is figyelembe kell venni
· Az AI Act alkalmazása kiváltja a GDPR követelményeit a nagy kockázatú AI-rendszereknél
· GDPR csak akkor alkalmazandó, ha az AI-rendszer automatizált döntést hoz
· Az AI Act adatkezelési szabályai kizárólag a tanítóadatokra vonatkoznak
A helyes válasz természetesen az első, hiszen a GDPR és az AI Act kéz a kézben járnak, vizsgálati szempontból így elválaszthatatlanok egymástól. De mikor nem használ az MI személyes adatot? Egyre kevesebb az ilyen irányú alkalmazási lehetőség (épp a szabályozási hiányok miatt) és ezzel egyenes arányban áll, hogy a saját személyes adataink is előbb-utóbb valamelyik MI rendszerben landolnak.
Ezért is fontos az előzetes tájékoztatás. Számomra fontos tudni, hogy ki, milyen adatot használ rólam és ennek érdekében bárhol és bármikor képes vagyok kérdéseket feltenni.
Ha egy adatkezelésnél nem kaptál előzetes tájékoztatást, akkor te is megkérdezed, hogy ki és mire használja fel az adataidat?
