Szinte másról sem szól a szakmai hírfolyam, mégis óriási a köd a vállalkozók, marketingesek és cégvezetők fejében.
A jogszabályi megfeleléshez először két kulcsszereplőt kell szétválasztanunk az EU AI Act alapján:
A Szolgáltató (Provider): Aki a rendszert fejleszti, gyártja és forgalomba hozza (pl. OpenAI, Midjourney, vagy egy egyedi MI-szoftvert értékesítő fejlesztőcég). Az Alkalmazó (Deployer): Aki saját szakmai tevékenysége körében használja az MI-t (azaz szinte minden olyan cég, amely előfizet egy kész MI-eszközre, vagy azzal gyártat tartalmat).
De ne térjünk el a fő kérdéstől, amire tulajdonképpen a Mesterséges Intelligencia Hivatal oldalán is találhatunk választ.
A MIH iránymutatása szerint:
„A szolgáltatónak hatékony, robusztus és megbízható technikai eszközökkel kell biztosítania, hogy a rendszer kimenetei géppel olvasható formátumban legyenek megjelölve. Ez a jelölés nem a tartalom valódiságát vagy hitelességét igazolja, csupán azt jelzi, hogy szerepet játszott-e MI a létrehozásában….” 
Hol van itt a gyakorlati dilemma?
Bár elméletben szépen hangzik, a napi üzleti és marketinggyakorlatban ez mégsem ad egyértelmű, azonnal alkalmazható választ:
A közösségi platformok nem egységesen kezelik a szintetikus tartalom jelölését.
A közzétevő (Alkalmazó) oldalon a felelősség megmarad: ha nincs egyértelmű emberi jelölés vagy vízjel, a megfelelőség azonnal támadhatóvá válik. Ergo a tiszta kommunikáció és a látható tájékoztatás ma a legbiztosabb compliance-lépés.
Ti hogyan jelölitek jelenleg a vállalkozásotokban az MI-vel generált vagy módosított tartalmakat? Támaszkodtok az automatikus metaadatokra, vagy szövegesen is kiírjátok?
foto: CANVA AI
#AIAct #MesterségesIntelligencia
#Adatvédelem #Compliance #DPO#gdproffice
