Felkészülés az AI Act-ra – 1. rész

Felkészülés az AI Act-ra – 1. rész

A CNIL, a francia adatvédelmi hatóság több kérdéssort állított össze az adatkezelők számára, hogy minél gyorsabban és egyszerűbben tudják a mesterséges intelligencia megfelelést tanúsítani. Ehhez az alábbi kérdéssort és leírást állította össze – de még mielőtt rátérnénk, fontos tisztázni:

Ne felejtsük el: a GDPR az alap, az AI Act (a mesterséges intelligenciáról szóló uniós rendelet) tovább szigorítja a magas kockázatú rendszerek adatminőségi és kormányzási elvárásait. Ez a kérdéssor tehát segít „két legyet ütni egy csapásra”.

Íme a checklist 1. része.

Ellenőrző lista a mesterséges intelligencia tanulási adatainak jogszerű kezeléséhez

1. Az adatok forrása és eredete

  • A tanulási adatok korábbról már rendelkezésre állnak (például belső vagy nyilvánosan elérhető adatbázisból származnak, esetleg vásárolt adatok), vagy kifejezetten erre a célra gyűjtötték őket?
  • Újrafelhasználás esetén: Az adatbázis összeállítása az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően történt?
  • Nyilvánosan elérhető adatok használata esetén: Megvizsgálták-e az adatbázist, különös tekintettel az abban rejlő esetleges torzításokra (bias)?

2. Jogalap és különleges adatok

  • Mi a tanulási adatok kezelésének jogalapja?
  • Szenzitív adatok (pl. egészségügyi adatok, bűnügyi nyilvántartások stb.) kezelésére kizárólag a GDPR 9. cikkében rögzített kivételek egyike esetén van lehetőség. Relevancia esetén ezen kivételek melyikére alapozzák az adatkezelést?

3. Megfelelőség és kockázatkezelés

  • Hogyan történik a tanulási adatok kezelésének megfelelőségi ellenőrzése (pl. készült-e adatvédelmi hatásvizsgálat (DPIA), végeztek-e elemzést az újbóli azonosítás kockázatairól)?

4. Adattakarékosság és védelem

  • Megfelel-e az adattakarékosság elvének a tanuláshoz használt adatbázisok előállításának módja?
  • Anonimizálták az adatokat? Ha igen, milyen módszerrel?
  • Alkalmaztak álnevesítést (pszeudonimizálást)? Ha igen, hogyan?
  • Értékelték-e az érintettek újbóli beazonosításának (re-identifikáció) kockázatait?

5. Szükségesség és arányosság

  • Indokolható-e a gyűjtött adatok mennyisége a tanítási feladat bonyolultságához képest?
  • Valóban szükséges az összes vizsgált változó a modell tanításához?
  • Elkerülhető lenne-e bizonyos adatok gyűjtése, ha azokról bebizonyosodik, hogy nem hasznosak a tanulási folyamathoz (különösen, ha szenzitív adatokról van szó)?
  • Amennyiben bizonyos értékek gyűjtése elkerülhetetlen, megoldható-e ezen adatok törlése vagy maszkolása a folyamat későbbi szakaszában?

A további kérdéseket keresd a blog következő megjelenéseiben!