Közeleg az év vége, vele együtt a december 17-i határidő is, amely a legalább 50, de legfeljebb 249 főt foglalkoztató cégek számára egyúttal a Visszaélés-bejelentéssel kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelés végső határidejét is jelenti.
Mit kell tudni az új Panasztörvényről? Legfontosabb ismeretek dióhéjban:
A szabályozás háttere:
- AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1937 IRÁNYELVE (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről
- 2023. évi XXV. Törvény a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról (új Panasztörvény vagy Bejelentővédelmi törvény)
Az irányelv személyi hatály tekintetében:
- minden olyan, a magánszektorban vagy a közszférában dolgozó bejelentő személyre alkalmazni kell, akinek munkavégzéssel összefüggésben jutott tudomására jogsértésre vonatkozó információ.
- ide tartoznak azok a munkavállalók is, akiknek munkaviszonya már megszűnt vagy még el sem kezdődött (pl: felvételi eljárás vagy próbaidő alatt állnak)
Az új Panasztörvény – A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény – az állami szervekkel és a helyi önkormányzati szervekkel kapcsolatos panaszok és közérdekű bejelentések kezelésen túl, nem csak az állami szférára, hanem a magánszektorra nézve is szabályozza a visszaélés-bejelentések kezelésének rendjét és a bejelentők védelmét.
Irányelv fontosabb fogalmai:
• „bejelentés”: jogsértésre vonatkozó információ szóbeli vagy írásbeli közlése;
• „jogsértés”: olyan cselekmény vagy mulasztás, amely:
a) jogellenes az irányelv tárgyi hatálya alá tartozó uniós jogi aktusokkal és területekkel kapcsolatos; vagy
b) meghiúsítja a tárgyi hatálya alá tartozó uniós jogi aktusokban foglalt, illetve az ezen uniós területeken alkalmazandó szabályok jogi szabályozás által elérni kívánt céljait vagy hatásait;
• „jogsértésre vonatkozó információ”: információ az olyan tényleges vagy potenciális jogsértésekről – az ilyen jogsértésekkel kapcsolatos megalapozott gyanút is ideértve – , amelyek bekövetkeztek vagy nagy valószínűséggel bekövetkeznek azon szervezetnél, ahol a bejelentő személy dolgozik, dolgozott, vagy valamely más szervezetnél, amellyel a bejelentő személy a munkája során kapcsolatba lépett, valamint az ilyen jogsértések leplezésére tett kísérletekről;
• „bejelentő személy”: olyan természetes személy, aki munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerzett, jogsértésre vonatkozó információt bejelent vagy nyilvánosságra hoz;
A foglalkoztató által létrehozott belső visszaélés-bejelentési rendszer kötelezettség teljesítésének határideje

Kinek kell működtetni a belső visszaélés-bejelentési rendszert?
• 19. § (1) A belső visszaélés-bejelentési rendszert – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység működtetheti.
• (2) A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet is megbízható. Külső szervezet megbízása esetén a külső szervezetre a bejelentővédelmi ügyvédre irányadó összeférhetetlenségi és pártatlansági szabályokat alkalmazni kell.
Mit lehet bejelenteni a belső és az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerben?
20. § (1) és 33.§ (1) A belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.
Ki lehet bejelentő a belső visszaélés-bejelentési rendszerben?
20.§ (2) A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet
• a) a foglalkoztató által foglalkoztatott,
• b) az a foglalkoztatott, akinek a foglalkoztatónál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt, és
• c) a foglalkoztatóval foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött.
• (3) A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet
• a) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban áll,
• b) a foglalkoztató tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a foglalkoztató ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is,
• c) a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,
• d) a foglalkoztatónál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,
• e) a foglalkoztatóval az a), b) vagy d) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és
• f) az a személy, akinek az a), b) vagy d) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a foglalkoztatóval megszűnt.
Adatvédelmi kérdések kapcsán az alábbi elérhetőségeken állok szíves rendelkezésre!
Nemes Claudia Adatbiztonsági és adatvédelmi jogi szakokleveles szakember
Email-cím: info@gdproffice.hu
Telefon: 06 70 33 44 575
Elérhetőség: Hétfő—Péntek: 09:00–16:00